Amit hazahoznál Japánból – Tokió kerületei – képgaléria

Van legalább fél tucat dolog, amit egész biztosan nem felejtesz el, ha egyszer Japánban jártál. A biztonság, a tisztaság, a pontosság, a rend, az étel és a WC. Szinte naponta kóstoltam új finomságokat, a jól ismert „ramen levesükkel és matcha kompozíciókkal” az élen. Volt földrengés, latin party és kulturális sokk. Ilyen élményeimről is mesélek a 2024-es, cseresznyefavirágzás idején zajló utazásomról szóló cikksorozatom e második és későbbi epizódjaiban.

Japánba érkezés, Fudzsi (valamint Hot Springs & Onsen) buszos túranap és a főváros, Tokió Ueno városnegyedének alapos bejárása után nem csak a cseresznyefák kezdték el lassan bontogatni szirmaikat, de én is egyre nagyobb elánnal vetettem bele magam a felkelő Nap országának és fővárosának megismerésébe.  Pár nap elteltével az utazó megszokja a 8 órás időeltolódást és kezd ráérezni a kulturális különbségekre is.

Tokió testközelből

Japán 2024

Óriási megtapasztalni azt az érzést, hogy nem csak hogy nem tudsz sehol rossz ételt rendelni, mert mindegyik minőségi alapanyagokból, precízen, gondoskodással készül és finom (még a gyorséttermekben is), de annak ellenére, hogy nemigen vannak utcai szemetesek, nem látsz elszórva hulladékot sehol.

Az utak jó minőségűek, a gyermekek környezettudatosságra nevelése pedig már az oktatási intézményekben megkezdődik. Saját maguk rakják rendbe és takarítják az iskolát minden tanítási nap végén.

A migráció relatíve alacsony, fejlett és igen zárt a rendszer. Turistaként ugyanakkor fantasztikus érzés maga a tudat is, hogy bármikor és bárhol biztonságban sétálhatsz, vagy elhagyhatnád egy padon a pénztárcád, órákkal később akkor is ott lenne, vagy legfeljebb hiánytalanul leadva egy közeli rendőrőrsön.

Japán 2024

A szemetét mindenki hazaviszi (és szétválogatja), vagy bizonyos boltokban és intézményekben elhelyezett tárolókba teszi, ha épp útba esik. Az utcai kukáknak azért üzentek hadat, mert 1995-ben az „Aum Sinrikjó” (Legfőbb Igazság) nevű ítéletnapi szekta szaringázas merényletet hajtott végre kukába rejtett pokolgép segítségével a tokiói metróban, mely több halálos áldozatot is követelt. Ezután, mint potenciális veszélyforrást eltávolították a nyilvános szemeteseket az utcáról, melyek azóta sem kerültek vissza és láss csodát, működik, tisztaság mindenfelé.

Japán 2024

Asakusa városnegyedre – mely a főváros tradicionális részének számít – már nagyon kíváncsi voltam. Kora délutáni idegenvezetésre érkeztem a Kaminarimon kapuhoz, majd a Nakamisén végig sétálva jutottunk el a Szenszódzsi buddhista templomhoz. Az időjárással egyébként végig szerencsém volt, néha csöpörgött csak egy kicsit egész utazásom folyamán, akkor is hamar elállt az eső, vagy könnyű volt fedél alá kerülni. A vezetés végén egy körséta a Hoppy street környékén – melyet a II. világháború után eredeti állapotának megfelelőre igyekeztek visszaépíteni – és falatozgatás a helyi édességkínálatból.

Japán 2024

A túra az Azuma-hídnál zárult, ahonnan szuper kilátás nyílik nem csak a Szumida folyóra és a Skytree toronyra, de túlpartján áll az Asahi, vagyis a híres japán sörvállalat főhadiszállása és egy különleges, eredeti szándék szerint fáklyát (Olimpia miatt) szimbolizáló épület, melynek tetején elhelyezkedő lángot annak kissé félresikerült megformálása miatt a helyiek csak „golden poo”-nak, vagyis „aranykaki”-nak csúfolnak.

Japán 2024

A napomat pénzváltással, egy az Asakusa Culture Tourist Information Center épületének tetején lévő esti skybaros körbetekintéssel, valamint a szokásos matcha lattémmal zártam.

Japán 2024

Másnap Csijoda, a történelmi és központi városrész besétálása és látnivalóinak megtekintése volt a cél. Itt található több fontos múzeum és nem utolsó sorban a császári palota, az uralkodó család rezidenciája, az Imperial Palace. Ez a terület csak részben járható be, megmaradt régi (szamuráj) őrházak, hatalmas park és védett, részben kormányzati épületek között. A Nippon Budókan sportcsarnok az óratoronnyal, a Yasuni szentély és a Yushukan háborús múzeum még kiemelt érdekesség, utóbbi a kamikaze (jelentése: „isteni szél”) pilótákkal részletesen foglalkozik.

Japán 2024

Egy másik, Shibuya, igazi nyüzsgő városrész, ahol a több filmben is látható híres Shibuya Scramble Crossing is található, vagyis az, a (világ leg)forgalmas(abb) gyalogos átkelőhely(e), ahol keresztül kasul futnak a zebrák az úttesten. Sok turistára és fotózkodó fiatalra számítsunk. Közvetlenül mellett a Hachiko tér, egy hatalmas állomásépület előtt, rajta az ismertté vált és filmet is ihlető kutya szobrával.

Japán 2024

Hachiko akita fajtájú kutya volt. A szobor egy hajdani japán professzor ebét örökíti meg az 1920-as évekből, megtestesítve a hűség szimbólumát. Az elbeszélések alapján Hachiko minden este elébe ment és ott várta munkából hazatérő gazdáját a sibujai állomáson, egyesek szerint még hónapokkal, mások szerint több mint 9 évvel annak halála után is.

Japán 2024

Ez a napom egyébként szintén egy városi, vezetett sétával indult volna, ám azt földrengés miatt lekéstem. Tokió-ban a tömegközlekedés és elsősorban a metrók jól kiépítettek, a földrengések pedig az egész országban gyakorinak mondhatók. Épp a találkozó helyszínére igyekeztem, amikor hirtelen megállt a metró, a kijelzőn és a telefonomon is egy üzenet jelent meg, többek között arról, hogy épp földrengés van a térségben, őrizzük meg a nyugalmunkat. Jómagam épp a belváros magasságában jártam ekkor, a földrengés epicentruma pedig Tokió egyik külkerülete alatt 50 km-rel volt, de még így is lehetett érezni, igaz, csak épphogy. A helyieknek mindez természetes jelenség, ugyanazzal a békés nyugalommal nyomkodták tovább okostelefonjaikat, mint annak előtte, én pedig legalább kicsit szóba elegyedhettem a mellettem utazóval.

Japán 2024

Üres állomásra futott be a szerelvény (a hatóságok és az emberek rendezetten, szabálykövető módon cselekszenek), a felszínen pedig már mintha mi sem történt volna, zajlott az élet. Igaz, amúgy is csak pár perc biztonsági leállás volt az egész. Tervezett kerületi sétámat így egyedül hajtottam végre.

A főbb, Sibuja városrészben általam is megtekintett látnivalók a Yoyogi Park, a Meiji Park (a stadionnal) és a Meidzsi-szentély.

Japán 2024

Japán két fő vallása a Sintoizmus és a Buddhizus. Előbbi szent imahelye az úgynevezett „Shrine” (szentély), utóbbié a „Temple” (templom). Hajlongással, tapssal, harang kongatással kísért ceremónia mellett teszik tiszteletüket és mondják el kéréseiket isteneik előtt. Ezeken a helyeken japán tradicionális kapuk (Torii) sora alatt elhaladva gyakran homokkal töltött, füstölők számára elhelyezett bronz üstök (szellemi megtisztulásra), pénzadományok bedobására elhelyezett nagy rácsos fadobozok, szerencsehozó kegytárgyak, vagy épp jövőmondó tekercsek is találhatók. Bejáratuknál gyakran kút vagy csobogó, ahol a megtisztító mosakodásnak külön rituáléja van.

Érdemes elolvasniBig in Japan…avagy Japán cseresznyefavirágzáskor – Fudzsi hegy és Tokió először – képgaléria

Tokió Minato city, Sindzsuku és további városrészeiről, a WC-k világáról, a kapszulahotelekről és Oszakáról, amit japán konyhájának is neveznek (ételek), Japánról szóló 5 részes cikksorozatom következő epizódjában számolok be. [Várható még a folytatásban Hiroshima, Kyoto, Nara és Nagano környéki útleírások és élmények, a cseresznyefavirágzás tetőzése képekkel, a Shinkansen gyorsvasút, valamint útlezáró visszatérés Tokió-ba, szumók és szamurájok világa.]